A Borsnak sikerült készítenie egy interjút Enikővel. Olvassátok el!
Mit érzett akkor, amikor az X-Faktor fináléjában Kocsis Tibor nevét mondta ki a műsorvezető?
- Őszintén szólva szabadságot. Nem voltunk mi riválisok egymás számára, éppen ezért nem voltam irigy. Csak azt éreztem: végre szabad lehetek. Nagyon szerettem a műsort, de ez egy kötött formátum. Ott vannak a mentorok, akiknek meg kell felelni, a kötött műfajok, amikben énekelni kell. Most már azt csinálom, amit akarok, és sokkal jobb érzés, hogy úgy tudok énekelni, hogy közben nem kell a zsűri ízlését lesnem és a kritikáknak megfelelnem.
Volt olyan mentor, akivel nehezen értették meg egymást?
- Geszti Péter örök rejtély marad számomra. Általában nem tudtam mit kezdeni a kritikáival. Tavaly az első szériában még adott hasznos tanácsokat, de idén már nem. Amikor csak annyit mondott a produkciómra, hogy „korrekt”, oda is mentem a szünetben, és megkérdeztem, miért nem beszélt bővebben. A kritika nem sértett volna meg, bírom én azt.
A versenytársakkal volt konfliktusa?
Nem igazán. Gyurcsík Tibivel összeütköztem egy táncpróbán, és akkor csúnyán odaszóltunk egymásnak, de öt perc múlva már bocsánatot is kértünk egymástól. Nagyon jóban voltam mindenkivel. Demes Tomi és az ikrek különösen közel kerültek hozzám. Sokat DVD-ztünk együtt a lakásban, ahol a verseny alatt laktunk.
Azt a házat már el kellett hagynia. Hol él most?
- Ez egy érdekes történet. Jártam egy barátnőmnél egy gyönyörű, galériás lakásban, és arra gondoltam, szeretnék egyszer itt élni. Az X-Faktor után megkérdeztem, szabad-e a lakás, de a tulaj azt mondta, laknak benne. Kértem, ha mégis aktuális lenne a dolog, szóljon, és valamiért nem is keresgéltem tovább. Aztán kis idő múlva felhívott, hogy kirakja a lakót, mert nem fizet rendesen, így szabad a pálya előttem. Apu féltett a költözéstől, de nagyon jól érzem magam az új helyen.
A rajongókkal milyen a viszonya?
- Sokan vádoltak azzal, hogy beképzelt, nagyképű vagyok. Aztán volt egy rajongó, aki eljött, hogy személyesen találkozzon velem. Azt mondta, a tévén keresztül nagyon ellenszenvesnek tűntem, és kíváncsi volt: élőben is olyan vagyok-e, mint a képernyőn. A találkozás megváltoztatta a véleményét, és azóta egyre többen védenek meg a közösségi oldalakon. Az meg, hogy a nyíregyházi közönségtalálkozón kétezren vártak a városháza előtt, hogy lássanak, felemelő érzés.
A Madách Színházban, ahol szerepet kapott, sikerült beilleszkednie?
- Az Én, József Attila bemutatójára készülünk. Nem úgy fogadtak, mint egy lányt, aki bejött az utcáról, és színészkedni akar, hanem rengeteget segítenek. Pusztaszeri Kornél alakítja az édesapámat, néha csak figyelem, és csodálom a gesztusait, vagy hogy miként formál meg egy mondatot. Szirtes Tamás igazgató úr is biztat: Enikő, itt majd mindent megtanulhat, amire szüksége van ehhez az előadáshoz. Hogyan képzeli el magát tíz év múlva? Boldog családanyaként, aki otthon neveli a gyerekeit, és vacsorát főz a férjének, de persze közben jut ideje a fellépésekre is. Nem biztos, hogy így lesz, de így szeretném.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése